A szaunázás eredetéről, ma ismert típusairól és azok áldásos hatásairól már korábban is írtunk.
Ha még nem olvastad el cikkünket, itt megteheted!
Egy fontos dolgot azonban tudatosan kihagytunk abból az írásból, már csak azért is, mert igazán megérdemel egy önálló performanszot J
Ez pedig nem más, mint a (dobpergés):
SZAUNASZEÁNSZ!
Itt most bele is kezdhetnék egy száraz, sótlan beszámolóba, amit az interneten fellelhető irodalomból ollóztam össze, de helyette most inkább elmesélem egy személyes tapasztalatomat.
A szauna, és úgy általában a wellness iránti rajongásom több éve lankadatlan már. Ráfoghatnánk arra, hogy szakmailag befolyásolt vagyok, de ha van is ebben némi igazság, azt a fene se bánja!
Én bizony szeretek a szabadidőmben konkurenciát tesztelni, medencéből kidugott fejjel figyelni vendéglátósokat és vendégeket, miközben a körülöttem bugyogó víz és élményelemek kellemesen ellazítanak.
Szaunába járni is szeretek. Kikapcsolni az agyamnak azt a fránya központját, ahol a mindennapok gondterhei és az aggodalom a holnap iránt kéz a kézben, szemtelenül az arcomba vigyorogva formálják a jó öreg stresszt, nap, mint nap. Szóval én ilyenkor jól bemutatok ennek a stressznek.
Így volt ez néhány nappal ezelőtt is, amikor hosszú idő után bejelentkeztem egy fantasztikus szauna felöntésre. Úgy esett, hogy épp édesanyám kísért el, neki ez volt az első.
Már a bejáratnál feltűnt, hogy milyen sok a jelentkező. Percekig csak jöttek és jöttek az emberek, foglalták el a helyeket, ki rutinosan a legfelső padon, ki bátortalanul, közelebb a talajhoz. Mi a középső szinten ültünk le, közel a kijárathoz, ha netán anya nem viselné olyan jól a felöntést. Mint utóbb kiderült, ezen aggodalmunk teljesen felesleges volt.
Aztán felgyorsultak az események. Egy rövid ismertető után megszólalt a lüktető, mégis lágy dallamokat éneklő zene, gyógynövényes illóolaj fröccsent a szaunakőre, bódító aromával betöltve a teret. A szauna levegője fokozatosan lett egyre melegebb. Fantasztikus élmény volt, ahogy szinte a zenével egy ütemben erősödött a forróság és az illat. A felöntést három szaunamester vezényelte, felváltva pörgették a zászlókat és csapkodták az arcunkba a forró levegőt. Kegyetlenül hangzik? Annak, aki ezt még nem tapasztalta, lehet. De átélve valójában fantasztikus érzés, ahogy a már-már elviselhetetlen forróság egy pillanatra megérinti az arcodat, s aztán hirtelen elengedi.
Egy felöntés általában 12-15 perc hosszú, ez eredetileg 12 percesnek indult, de a vége felé már annyira szuper volt a hangulat, hogy újabb és újabb köröket szavaztunk meg.
Elképesztő kontraszt volt a között, ahogyan bementünk, és ahogyan kijöttünk. Mindenki hatalmas mosollyal az arcán, vidáman vetette magát a merülő medencébe vagy a hideg zuhany alá.
A szaunafelöntéseknek rengeteg fajtája van, sörös vagy pálinkás, gyümölcsös és gyógynövényes is létezik, de csokis és jeges szeánszról is hallottam már. Az Atlantisban legutóbb például jelmezt viselt a szauna mester, és Halloween alkalmával művért is bevetett a jó hangulat érdekében.
Egyszer azt olvastam, hogy a szaunaszeánsz fokozza a boldogsághormon termelődését is. Mióta kipróbáltam, el is hiszem 🙂
